Érdekes ez az élet. Érdekes az ember. A legapróbb dolgok az éppen aktuális hangulatát, világnézetét ez nagyban befolyásolja. Így volt ez megint nálam is. Az "Új év új reményei" cím alatt leírt történések kicsit feldobták a kedvem, az egész énem (viselkedésem) más lett, szóval tényleg jól éreztem magam kicsit. De ezt már akkor is éreztem és volt akinek hangoztattam is, ez csak egy pillanatnyi állapot. Egy nap se kell hozzá és lehet hogy elmúlik a jókedv, vagy hogy teljes lesz megint a "depi", így történt megint.
Elég volt egy új információ, pontosabban egy ok: az az ok, hogy miért akar valaki minden áron egy bizonyos külföldi városba utazni, hatalmas, rá nem jellemző elszántsággal. Az ok pedig mi más lenne, mint egy férfi, egy románc, amiről nem tudok nagyon semmi többet, de nem is érdekel. Egy nyaralás idejéig tartott, de egy év alatt nem merült feledésbe.
A lényeg, hogy Á-ról van szó, a legújabb kiszemeltről, a sokadik J-ről...
Ezt most így kicsit kemény volt. Így jártam megint. Ebből csak az lesz, mint már nem egyszer: felesleges reménykedés a semmiben és csalódás. Ahogy megláttam a hullám tetejéről a hullám alját, úgy látom ezt is. Nem tudom, hogy belefogjak-e így egyáltalán bármibe is. Lehet hogy csak önámítás lenne az egész. Persze, a görög út még mindig áll, de ez így már teljesen máshogy fest. Egy újabb elképzelés, mely szerte foszlani látszik. Lehet hogy nem kellene a jövőre gondolni, csak élni, mert így a jövő tervei, elképzelései nem fognak csalódást okozni újra meg újra...
"Kibéleltük jól magunkat mesékkel"
A bejegyzés maga tegnap íródott, csak teknikai és lustasági okok miatt nem tudtam végül felrakni. Azóta arra ébredtem, hogy Á visszamondta a vasárnapra tervezett programot... :(
Úgy döntöttem, hogy újra felveszem B-t, az elsőt és legnagyobbat msn-re. Nem beszéltem vele régen, szilvesztert leszámítva nem is láttam fél éve. Most egy kicsit muszáj beszélnem vele.
Komment