Szóval tényleg vége lett végre a vizsgaidőszakomnak! Hurrááá!!!
Leadtam a szakdoga vázlatát; még ha szar is lett, akkor is most legalább 2 hétre túl vagyok rajta. És ez a lényeg!
Jöhet a pihenés. Ami kb tényleg úgy fog kinézni, mint azt már korábban felvázoltam. Igaz, ma már elkezdtem takarítani... a szobámat.
Persze inkább fejben kéne. Mert az még mindig nem normális, hogy a kedvenc számomat hallgatva üveges tekintettel bámulok kifelé a fejemből, bámulok kívülről magamra, bámulok fájdalmasan a múltba, bámulok reménytelenül a jövőbe... pedig ennek az egésznek nem a bámulásról kéne szólnia.
Ehh, mindig passzív ember voltam, az is maradok, de ideje lenne már erőt vennem magamon. Csakhát bár ez néha könnyűnek tűnik és úgy érzem, hogy bármivel szembe tudok nézni, máskor egyszerűen nem megy, s értelmét sem látom.
Nem értem. Nincs motiváció? Valami tényleg hiányzik belőlem...
hmm, nem is ilyen bejegyzést akartam. mindegy. "fillér bejegyzés" - mondhatnám.
Komment