Remélem, hogy Kamikaze is megosztja gondolatait a tegnapi/mai közös programunkról, mert minél több szemszögből van, annál jobb!

Nos, a koncert jó volt, de azt mondanám, hogy ha nincs az utolsó kb fél óra, akkor egy kicsit szigorúbb lennék. Persze lehet, hogy hat puf-koncert fél év alatt épp elég, és ezért éreztem csak kevésbé élvezetesnek. Emellett G barátnőm nem rajong annyira értük, de így is képes volt eljönni, pedig lett volna ezen kívül is elég oka arra, hogy lemondja. Engem pedig zavar kicsit, hogy tulajdonképpen miattam van ott. Ugyanígy, attól is tarthattam, hogy vajon Kamikaze és a barátja hogy fogják érezni magukat. Hiába, ha más nem biztos, hogy jól érzi magát, akkor én sem tudom.
De amikor mi, a közönség kezdtünk egy számot végigénekelni, onnantól azért elkapott a hangulat. Most meg zúg a fülem..
És ha nem is táncoltam ki magamból a dolgokat, amiket kellett volna, de nagy részét legalább kiénekeltem. :)

Mert ugye volt mit. Pl T. Ő is ott volt, és szerintem nem jött volna oda köszönni (többek között a barátai, az alkoholos befolyásoltsága miatt, és meg mert ő T), szóval én mentem oda, mert így normális szerintem (bár ki tudja, talán felfújtam a dolgot). Persze lehet, hogy nem kéne, nem kéne foglalkozni vele egyáltalán, de ez még mindig nem megy, és őszintén nem is akarom. Kedvelem, szeretem, mittomén, majd leszokom róla. És hát meg akartam mutatni neki, hogy nélküle is megvagyok. Amit persze igazából magamnak akarok megmutatni. Talán egy kicsit már jobb.
Kamikaze ma ezt mondta nekem T-vel kapcsolatban: "csak lenne nekem ilyen szerencsém mint neki...:S ő meg még csak nem is veszi tudomásul, hogy milyen szerencsés, na mindegy :S" Ez jól esett, mert szerintem is. :) Dehát ilyen az élet, nem?

És ha már idézek Valakitől... szóval megvolt végre a személyes találkozásunk. :) Ha nem is beszéltünk ki mindent a világ dolgairól, hehe, attól még így, a való életben is megbizonyosodhattam róla, hogy rendes, szimpatikus ember az én blogolótársam, és tényleg hasonlít is rám, és alkoholos befolyásoltság nélkül is tudja élvezni a koncertet. Egyébként meg majd ír ő beszámolót, - ugye?? - amiben megerősíti vagy megcáfolja az általam leírtakat. Most meg szurkolok neki, hogy ma este jól alakuljanak a dolgai, bármit jelent is ez.

Ezek után egy hónap várakozás következik, hogy majdnem 9 hónap után újra átélhessek egy olyan koncertet, ami a tökéletes élményt nyújthatná számomra. Mert ott majd G barátnőm is jól érezheti magát, és két új ismerősöm is talán megtapasztalja a "Quimby-élményt". :D

Tehát várok egy másik beszámolót, akár több este/éjjel/hajnal eseményeiből is. ;)