Kicsit megkéstem a bejegyzéssel a hétvégi események miatt, de erről majd később...de ami késik nem múlik. Szóval túl vagyunk a PUF koncerten.Szó szerint az első igazi koncert...Régóta vártam, végre eljött az a bizonyos nap. Kedves P barátommal nekivágtunk az útnak. Kicsit féltem hogy mi is lesz, hiszen Kibukott angyallal még sosem találkoztam. Nem magától a találkozástól, de csak szokatlan helyzet ez, főleg nekem... Meg persze attól is tartottam hogy hogy érezzük magunkat, hogy érzik magukat Kibukott angyalék, minden rendben lesz-e az este.
De szerintem jól sikerült. Persze hoztam a szokásos, "némabárány" formát, de ez talán így elsőre nem is baj, ilyen vagyok, legközelebb már csak beszédesebb és felszabadultabb leszek. Maga a zene jó volt, az igaz, hogy igazán a "Csak úgy csinál" után kezdett megjönni mind a közönség, mind az én is talán azt is mondhatom hogy mi. Aztán már én is tényleg kezdtem jól érezni magam, ami egy ilyen helyzetben nagy szó. Kedves P barátomnak is nagyon megtetszett és szerintem nem csak "azért" mondta hanem tényleg komolyan gondolta. Kibukott angyalban pedig ugyanolyan volt a koncerten, amilyennek interneten megismertem. Egy kedves, egy szép ( csak meg ne tudja, mert úgy is tiltakozna :) ), egy aranyos, értelmes ember, akivel öröm példának okáért PUF koncertre menni... :)
Így már alig várom a következő koncertet, még ha az a számomra első vizsgaidőszak elejét is jelenti majd. Quimbyre fel...
Komment