Régen írtam már (értelmes) bejegyzést, meg mozgalmas volt a péntek este, ezért billentyűzetet ragadtam.

Nagy nehezen eljött a péntek, amit egész héten vár az ember. Én még annál is jobban, mert újabb lehetőség nyílik A-hoz közelebb kerülni, esetleg megcsókolni, ami egyben első csók is lett volna(hogy miért múltidő, az hamarosan kiderül). Szóval elkezdődött az este, 8-kor egy egy hipermarketben némi vodkára szert téve nyitottuk az estét egy baráttal. Aztán irány egy volt osztálytárs szülinapi partija, amit út közben tudtunk meg. A már amúgy is eléggé jó közérzetet a partin található házipálinka tovább fokozta. Úgy este 11-kor így indultunk meg oda, ahol A-val megbeszéltük, hogy összefutunk. Jól elvoltunk, táncoltunk, vele is meg a barátnőjével is... egyik különösen "jól" (mondhatni nagyon is szexin) , ami tovább fokozta a hangulatot. Aztán a csoport nagyrésze kimegy egy kicsit, én meg maradok.Egy csajszi erősen jó állapotban, aki mellesleg eddig is felénk táncolt( B egyik barátnőjének barátnője) úgy döntött, hogy miért ne táncolhatnánk kettesben is.

Elkezdtünk hát táncolni, egy-két perc után már a derekán volt az egyik kezem, a másik meg összekulcsoltuk, beszéltünk néhány szót. Nem tehetek róla, egyszerűen jól esett a kedvessége, hogy a szemembe néz, hogy szorítom a kezét és érzem hogy viszont szorítja. Ezek A-ra egyáltalán nem mondhatók el, talán azon az estén azért esett különösen jól. Ezek után aztán irány a kerthelység, persze mi ketten, kézenfogva(!) és A egyik barátnője. Asztalnál aztán egymással szemben ültünk, folyt a beszélgetés...persze a hangzavar miatt egymáshoz nagyon közel. Majd mondta hogy csókoljam meg. Tudtam hogy nem szabad és nem is lehet, még kétszer meg is mondtam ezt neki. Aztán a következő alkalommal már nem volt visszaút. Összeért az orrunk. Nem bírtam tovább így, ilyen érzésekkel... és megcsókoltam. Nem mondhatom, hogy nem esett jól, mert tényleg jól esett. Nemcsak maga a csók, hanem hogy túl vagyok rajta, az elsőn, ami nálam mindig mindenből bajos.Aztán szerencsére kedves húg még időben jött és világosított fel, hogy a lánynak van barátja, így gyorsan véget ért... nem tudom, hogy mi történik, ha nem így van.

Sohase gondoltam, hogy képes leszek ilyesmire, mert nagyon nem ilyen vagyok és tényleg még a saját elveim ellen is van. Nekem is rosszul esne ellenkező esetben, tehát én se tehetek ilyet A-val. Volt bennem alkohol, de nem mondhatom hogy csak e miatt volt, mert tudtam hogy mit csinálok. Csak sokkal jó kedvvel és több bátorsággal és gátlástalansággal rendelkeztem. Amint vége volt, azonnal meg is bántam mindent. Tényleg hirtelen pánikba estem, hogy ezzel most elrontottam mindent, lehet hogy éppen itt áll nem is messze. Vagy ha nem is látta, A kedves barátnője éppenséggel az asztalnál ült. Aztán végül, mintha mi sem történt volna visszatértem a táncterembe és roptuk egészen hajnali 5ig folyamatosan.A hangulatból jelentősen levett egy részeg idióta kétszeri megjelenése, akinek jobb dolga nem lévén A fogdosásában és kezének rángatásában élte ki magát. Mikor rászóltam persze még neki állt feljebb, kis lökdösődés. Második alkalommal már nagy nehezen a biztonsági emberkék is akcióba léptek és elküldték a fenébe az ürgét. Az este lassan vége tért, szokványos hazakísérés és hajnali séta a ködben hazáig. Aludtam rá egyet, átgondoltam a dolgokat. Még A-val tényleg nem történt semmi, egyenlőre tényleg msn-nél és pénteki közös buliknál tartunk. Nem szeretem magam megítélni, mert úgy se tudok objektív lenni: de én úgy érzem hogy ez még egy megbocsáltható baki volt, főleg úgy hogy A a legkevesebb jelét sem mutatja annak hogy barátságnál többet szeretne. Mást mond, de ezek csak szavak és tényleg viselkedése ennek teljesen ellenkezőjét mutatja.Persze nem akarom szépíteni a dolgokat vagy azt másra fogni öket... Vagy kifogást keresni...Ez akkor sem volt szép,de megtörtént és kész.