Jaj, bánt hogy ilyen hosszú lett az előző bejegyzésem, úgyhogy a sportágas részt inkább kiszedem és ide rakom. Úgyis az a lényeg.

Wikipediáról kimásoltam az összes sportágat, és végignéztem, hogy miben lehetnék én a női Cseh László. Persze csak hobbi szinten. Találtam jónéhány ismeretlen elnevezésű sportot, majd utánuk nézek, hátha azokban van a jövőm. Addig is az ismertek közül:

• Mindenféle csapatjáték kizárva. Nem vagyok az a közösségi ember, erre épp elég az egyetem, illetve majd a munkahely.
• szeretek úszni, ami a Cseh Lacis megvilágításban jól jöhetne, de abból nem lehet több, mint barátnővel eljárogatni néhány hossz erejéig az egyetem uszodájába, amíg ingyen van.
• talán érdekelnének az olyan küzdősportok, mint az aikido, de csak addig míg én vagyok a támadó. Hogy engem puszta gyakorlásból a földhöz vágjanak, abból köszönöm nem kérek!
• ja és semmi olyan nem jöhet szóba, ami a térdet megerőlteti, arra nézve veszélyes - sajnos. Mert bár kicsi az esély, hogy újra kimenne szegény a helyéről, de amellett, hogy egyik sincs jó állapotban, az előbbitől való félelem alapból tenné tönkre a sportolás élményét.
• ehhez jön az, hogy nem kívánom kitörni a nyakamat, eltörni lábamat, gerincemet, szóval csak semmi veszélyes dolog. Hát igen, válogatós vagyok.
• az előbbieket figyelembe véve, első körben az alábbiak maradtak:

1. Asztalitenisz. Imádok ping-pongozni, és senki sem fogja az ütőt úgy, ahogyan én. Bár kétlem, hogy bármit lehetne kezdeni velem, de szívesen elpötyögök ismerősökkel, nem számít, ha kikapok (a játék élvezete a lényeg!), és apukámmal szembeni meccseken mindig szoktam fejlődni. Ha egyszer megverném (kétszer is 21 pontos játékban), az igazi boldogság lenne.

2. Evezés, kajak-kenu? Lehet, csak az olimpia beszél belőlem, de szeretem a vizet, lehet ülni (ok, esetleg térdelni), és életem első túrakenuzása tetszett. Hát miért ne? Bár nem igazán akarok olyan széles vállakat, erős karokat, és kicsit tartok az imbolygástól + vízbe borulástól, dehát mi van, ha tetszene? Csakhát nem sok lehetőséget látok rá.

3. A többi hülyeséget egybe veszem: teke, bowling, pool/biliárd és golf. Lehet ezeket egyáltalán sportnak nevezni? Biztos épp ez tetszik bennük. Láthatóan szeretem a labdás/golyós dolgokat, és nem is túl megerőltetőek ezek. Inkább olyan haverokkal elmegyünk és játszunk dolog ez. De ha nincsenek hozzá haverok, akkor?
Mondjuk a golf kissé kilóg a sorból. Ha jól tudom, baromi drága sportág, meg unalmasnak mondják, és kell hozzá hülye golfos sapka, és sokat kell gyalogolni. De a minigolf tetszett. Azt hiszem, ha majd öregebb koromra igazi újgazdag médiauralkodó vagy mi leszek, akkor majd elkezdek golfozni. Addig megelégszem a minigolffal mobilon. :)

És akkor most térjünk vissza a Földre, tippeljük meg, hogy hány százalék esély van a fentiek nagyobb arányú művelésének megvalósításához, röhögjünk egy nagyot, másszunk fel a szobabiciklire, és tekerjünk le pár percet a Barátok közt alatt. Na persze ez utóbbi a legnagyobb lehetetlenség (de nem hagyhattam ki e csodás csendélet poénját)! Elnézést a hívektől, de ha azt nézném, tuti lefordulnék a kerékpárról. Bár úgy hallom, épp foci megy, amiről nehéz lesz apukámat levakarnom, úgyhogy ezúttal is aludni fogok tekerés közben (helyett?). Na majd holnap valami jó zenére!