Jelentem, összeszedtem magamat. Habár a ma esti vizsgára kb 1 óra múlva még mindig nulla tudással indulok el, de ez most más lapra tartozik.
Tehát nyugodt vagyok, összeszedett, optimista és legfőképpen józan, majdnem szinte jókedvő. Talán csak a hajam kavar be, mert pontosan úgy néz ki, mint egy ördögi wc-kefe. :D Ördögi mert rövidsége és forgolódós éjszakám következtében kis szarvaim vannak a fejem két oldalán; wc-kefe pedig mert rövid és hát úgy áll. Talán érthető. De nem hinném, hogy ma bárkinek is a legjobb formámat kell mutatnom. Akinek azt akarnám, azzal nem találkozom ma sem.
Na szóval az "élet szép, csak te világ vagy beteg, megfertőzte valami az embereket, szomorú, de fél az, aki szeret...", azaz visszatért a Quimby-féle depressziósan, de mindig ironikusan és cinikusan édes-bús életérzésem, amiben mindig ott van az a jól ismert pesszimizmusba öltöztetett reményteli optimizmusom, ami segít mindent túlélni. Még ezt a vizsgát is. :)
Újra itthon
2008.05.27. 15:51 kibukott angyal
Szólj hozzá!
Címkék: remény magam quimby
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://szelcsend.blog.hu/api/trackback/id/tr82490307
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Komment