Most, hogy holnaptól - családi nyaralás kezdetétől - kevés lehetőségem lesz internet közelébe kerülni, gondoltam feldobok ide valami szép, vidám és optimista idézetet. És persze rájöttem, hogy ilyen nincs. Ezért maradok egy olyan idézetnél, ami csak szép, viszont szeretem:

Hajtogattam a kukák mögött egy álmot
egy kerthelyiség félreeső részén.
Eldugult piszoárban vitorlázok
sapkám a hold, fésűm a szél.
...

Sorra tűnnek el mellőlem a srácok
mindegyiknek jobb dolga akadt.
Zajos magányban foszforeszkálok
a sápadt fényű telihold alatt.

Annyi minden szarral kell még megküzdenem
ellenséges szélmalmoktól zavaros szellemem
"Nincsen veszély" - mondják -
csak képzelem.

Aztán orvosok jönnek, kezükben fegyver
és ha a vegyszer egyszer a vénába hatol:
A lakatlan sziget lakó lelke tenger lesz,
a szíve lepényhal. Itt úszkál valahol.

Annyi minden szarral kell még megküzdenem
egy tucat csörgősipkás lidérc horkol mellettem.
Választok egyet. Melyik tetsszen?
Melyik legyen a partnerem?

Quimby: Don Quijote ébredése
 

Biztos hiányozni fog a blogolás erre a 2-3 hétre, de majd ha lesz valami, úgyis leírom, és ki tudja, talán ide is bemásolom.

Egyébként pedig sosem szabad hinni a nagy panaszos bejegyzéseknek, mint amilyet az előző nap is írtam. Egyszer lenn, egyszer fenn. Még jó, hogy ez mindig így van. :)