Szélcsenden túl...

Április közepéig nem megyek orvos közelébe. (remélem!) Az oda készült leletem már megvan, ami nem sok jót ígér a pajzsmirigy-elméletek kedvelőinek. A TSH-szint csökkent, és úgy tudom az lett volna baj, ha nő, mivel akkor még közelebb kerültem volna a felső határhoz. De így asszem az orvos majd szépen kidob, hogy minek szívom itt fölöslegesen a levegőt. Tehát (most) nem kerülhetek be a pajzsmirigy-betegek kedves táborába, mert egészséges vagyok. Ebben az ágazatban.

Vajon mennyire kéne örülnöm, és mennyire kéne elkeserednem? Ez a betegség magyarázta volna legjobban a problémáimat. Így megint csak a kilátástalanság, találgatás, reménykedés, ölbetettkézzelülés marad. De hátha nem? Igaz, hogy mostanság rájöttem, hogy az orvosok bizony nem igazán tudnak semmit, ha rólam van szó, és nem is érdekli őket az, amit én gondolok. (A beteg ne gondolkodjon! A betegnek azt kell csinálni, amit az orvos gondol! Ja hogy nem is beteg? Akkor húzzon el innen egy másik kollégához!)
DE! Mi van ha a fogigátló mégis megoldja a problémákat? Azaz azt az egy problémát, ami jelenleg a legnagyobb problémám (mivel a pattanásaim cseppet sem lettek kevesebben).
Oké, most rövid a hajam, és a T-ügy miatt hetente már minimum háromszor mosom, így sokkal jobb minőségűnek és sűrűbbnek tűnik. Dehát ennyi idő alatt nem nőhetett ki sok új,és főleg nem is nőhetett meg, hullani is hullik még, de mintha kevésbé. Mintha! Vagy megint csak reménykedem. De ez legalább kicsit jó hatással van rám. Vagy talán mégis a gyógyszertári trutyik hatása látszik meg ennyi idő múlva? Tehát akkor folytatnom kéne?
A fene tudja. Itt a fejemben legerősebben az a tudat ücsörög, hogy nem változott semmi, csupán rövidebb és frissen mosott. Úgy meg eddig sem nézett ki olyan vészesen. Ez viszont azt jelenti, hogy mégsincs megoldás a bajokra.

Április közepéig nem megyek orvoshoz. Vagy talán benézek egy fogorvoshoz. Vagy nődokihoz. Netán a sebészbácsimhoz? Áhh, az arcomban tanyázó gumóval egy ideje megtaláltuk a közös hangot. Ő nem nő, én nem akarom kivágatni. Békés együttélés. A hajszálakkal ez miért nem lehetséges? Erre sajnos lehetséges egy borús válasz, mely szerint a hajszálak nem velem, hanem a gumóval nem tudnak együtt élni. S itt borul fel az egyensúly... De ez legyen a végső kétségbeesés, a végső megoldás.